Látom ám a szemrehányó tekinteteket... és most az egyszer jogos is, mivel valóban hosszú időre eltűntem. Magyarázkodhatnék, de inkább megmutatom, mi mindent készítettem az elmúlt két hétben. ;-)
Zsófi nyerte a 100 lájkos játékunkat, és sapit választott. Mivel két gyerkőce van, nem tudtam volna elszámolni magammal, ha az egyiküket kihagyom a sapiválasztásból, így két babasapkát készítettem. Boldika egy kutyusost kapott, Borika pedig cicást. Ez is azt bizonyítja, hogy nincs is ellenségeskedés a kétféle négylábú között. Ha egyszer sikerül elcsípnem, megmutatom, a mi cirmancsaink milyen jól elszórakoznak a kutyákkal. Azon rendszeresen csíkosra kacarászom magam. És igazából bárki, aki látja. :)
Na de.. akkor elsőként íme a kutyus babakobakra méretezve:
Babáknak való fonalat választottam, ami teljesen antiallergén, és persze pihepuha, boholymentes. A piros pettyes filcanyagot persze nem tudtam megúszni. A szemfülesek láthatták néhány poszttal lejjebb, amikor a tavaszi kollekcióra szánt kincsekkel dicsekedtem. ;-) Ebből varrtam egy szivecskényit a kutyus szeme alá foltnak. A fülek természetesen kajlák és felemásak, de milyen is lenne egy édibédi kölyökblöki, ha nem ilyen? :))
Jöjjön a cicmicc:
Itt már a vagányság és dögösség is szempont volt, mert hát mégiscsak egy nagytesóról beszélünk. :) A fonal anyaga ugyanaz. A fekete és rózsaszín kombináció pedig szerintem tökéletesen működik ennél a sapkánál. Nem készítettem szemeket, mert úgy gondolom, hogy az már nagyon babás, és itt nem ez volt a célom. Remélem, hogy Borika is tetszeni fog magának benne. Náluk még havazik a hegyekben, úgyhogy egy darabig még szükség lehet a sapira. :)
És persze, hogy Zsófi se maradjon ki a sorból, Ő is rendelt egy sapkát magának. Egy anyuci igenis legyen csini és csajos, így ennek jegyében készült el az alábbi sapka egy pamut-akril keverék fonalból, keki színben, natúr horgolt virágokkal és gyöngyökkel díszítve. Szerettünk volna valami csíkosat, így relief pálcákkal dolgoztam végig egyet elölről, egyet hátulról csavarva. Nagyjából sikerült visszaadni azt a bordás felületet, amire gondoltam, és a végeredmény kivételesen még nekem is jól állt. Felpróbáltam.. sajnos. :D
Amikor nem sapkákon, akkor álomfogókon dolgoztam. Kettőt készítettem mostanában. Egyet Levente, egyet Eliza kapott. Mindketten nyugtalanul aludtak mostanában, és kellett valami, ami segít nekik a békésebb álmokban. Patriknál tökéletesen működött, úgyhogy nagyon bíztam benne, hogy nem lesz ez egyedi eset. Én mindenesetre az összes létező varázserőmet belehorgoltam az álomfogókba. :)
Levente álomcsapdájánál a fő motívum a toll, a madarak, a levegő és az ég végtelensége volt
ennél az álomcsapdánál. Egy pici babánál szerintem minden édesanya
átérzi azt a nyomást, hogy biztosan jól vegye a picikéje a levegőt, és
hatalmas megkönnyebbülés (legalábbis nekem az volt), amikor az első
neccesebb hónapokon túljutottunk. Azért is választottam a tollakat ennek
az álomfogónak, mert szeretném, ha Levente fellélegezne a nyugtalanító álmok szorításából, nyugodt, békés éjszakái és vidám ébredései lennének.
A madár motívum a Naphoz, a Nap erejéhez köthető az indián kultúrában.
De a mi kultúránkban is a szabadságot, a függetlenséget, a
kötöttségektől mentes életet jelképezi. Szabadon szárnyalni, minden
gondot hátrahagyni, kergetőzni a szellővel, bújócskázni a felhők
között.. ez mind, mind köthető a madarakhoz, és közvetetten a tollakhoz.
Természetesen a piros, mint védelem itt is megjelenik szalagok és
gyöngyök formájában is.
Ennek az álomfogónak a BAGOLY a szimbóluma. A bagoly sok kultúrában megjelenik szimbólumként. A görög mitológia Pallasz Athénéhez, a bölcsesség és a tudás istennőjéhez kapcsolja.
Amiért én Elizának a baglyot választottam, az az indián kultúrában betöltött totemállat szerepe: a levegőt és a szellemet jelképezi, hagyományosan a női nemhez kötődik. Erős totemállat, átlát a misztikus és fizikai világ közötti vékony szövedéken, megérzéseivel és ösztöneivel jó védelemnek gondolom egy kislányka számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése