Rövidített soros kötött sapi... stílusos visszatérés a kötéshez

Mindig izgalmas, amikor új dolgokat, technikákat, ízeket próbálhatok ki, de persze egyúttal kicsit félelmetes is. Dolgozik bennem az önbizalomhiány, a kétségek, hogy vajon képes leszek rá? Menni fog? Most sem volt ez másként. Egy kedves anyuka, Kriszti egy izgalmas fazonú sapit kért tőlem a kislányának. Megtaláltam a mintát a raverly-n (ha nem ismernéd, ez maga a kötés-horgolás paradicsoma) és azonnal meg is vettem. Persze angolul van, de kicsire nem adunk. Igaz a mondás, hogy mindent meg lehet tanulni, ha kellő motiváció van hozzá. Amit évek alatt nem értek el a gimiben, azt most meghozta nekem a kötés, a horgolás és a kedvenc sorozataim...hatalmasat fejlődött az angol tudásom. A motivációm egyszerű... az összes nekem tetsző dolog, csak ezen a nyelven érhető el. Nem bánnám, ha a magyar tervezők is aktivizálnák magukat és elárasztanának jobbnál jobb mintákkal, de talán már javul a tendencia, amióta pl. a Gombolyag Magazin beszállt a "bizniszbe", és megmozgatja a hazai csajokat is. ;-)

 Kötni tanultam meg először, a horgolás gyerekként csak próbálkozás volt, nem igazán tudtam, mit csinálok, próbáltam Édesanya régi kötős-horgolós könyvéből tanulgatni. A technikai tudás a fiam születésével jött el. No meg az igény is, hogy ezt is tudni szeretném végre. Erika volt a szobatársunk a kislányával, és horgolt... sok mindent mutatott, utána is segített. No meg persze a youtube és a sok külföldi oldal leckéi. Meg kell mondanom..beleszerettem a horgolásba, és jött 2-3 év, amikor csak horgolni voltam hajlandó, a kötőtűket nyugdíjba küldtem és nem is néztem rájuk jó szemmel. Persze egy-egy sál kedvéért néha előszedtem őket, de igazán nem mozgatta meg a fantáziámat. Úgy éreztem, hogy minden darabhoz kevés a sok éves technikai tudásom..ami valóban kevés is volt, mert leragadtam a régi alap technikáknál. Aztán jött néhány igazán jó kis minta és mára már bátrabban választok kötött mintákat is.

A rövidített sorok technikáját a Maluka kendőnek köszönhetem, és szintén a Gombolydának, vagyis az általuk indított kendőkötős csoportnak. Ott tanultam meg a legnagyobb bölcsességet, amivel érdemes mindennek nekiülni. Valóban mindennek, nem csak a kötésnek. ;-) Soha ne foglalkozz azzal, hogyan fogod megkötni a 10.sort.. mindig csak a soron következő feladatra, szemre, sorra koncentrálj, és a végén össze fog állni a lép. 

Ha nagyon előreszaladsz, csak megrettensz a feladattól. 

Hiába tudom ezt az alapigazságot, persze megint beleestem ebbe a hibába. Elolvastam az egész mintát, és már fel is adtam..nem fog ez nekem menni, nem is értem, mit akar... közbe jött egy jó adag betegség, és már annyira szoros volt a határidő, hogy elő kellett szednem újra. Gondoltam, nem variálok vele, tegyünk egy próbát, Kötöm addig, amíg értem, legfeljebb lemondom, és Krisztiben kitalálunk valami mást, ha végképp nem boldogulok vele. 

Tudod, mi történt? Simán lekötöttem az első mintaegységet, és a harmadiknál már a leírás sem kellett hozzá, láttam, hogyan alakul a sapi formája, és hát mondjak.. csúcs jó lett! Nem ez volt az utolsó, amit kötöttem, ez már tuti. Most csak egy folyamatképet hoztam, a többit akkor, ha a kis modellemen is láthatom. ;-)

Mi mára a tanulság? Sose add fel még az elején, anélkül, hogy nekikezdtél volna! És persze bízz magadban, Te vagy a legjobb!