2015. december 31., csütörtök

Boldogságos új esztendőt

Ilyenkor minden jóravaló blogger évet értékel. Én egy galád dög vagyok, ahogy egy igen kedves barátom fogalmazott, úgyhogy évértékelés helyett egy áldást hoztam Neked, aki erre kóborolsz, osztozol a gondolataimban, és bekukucskálsz az életembe, munkámba.. :) Ezzel kívánok olyan szépséges évet, amilyenre mindig is vágytál. Holnap pedig, ha magadhoz tértél a mámoros éjszakából, gyere vissza, és megmutatom, milyen kihívást tartogatok az új esztendőre. ;-)


Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt.
 
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet,
Hogy lehess meleget adó forrás
A szeretetedre szomjasoknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak,
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
 
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked,
Hiszen aki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás
fájdalomban, szenvedésben,
Örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg Önmagadnak,
és a Téged szeretőknek.

2015. december 29., kedd

Horgolj kendőt... éljen a nagyiminta

A nagyimintás (ez egy horgolós mintaelnevezés...nincs sok köze a nagyikhoz) kendő volt az, ami miatt újra elővettem a horgolótűmet, mert egyszerűen kellett nekem egy ilyen. Ha már ősz, akkor talán Neked is jól jön egy meleg kendő, amiben beburkolózhatsz, és amit télen is nyakadba csavarhatsz sálként. :)

Ha ismered az alap öltéseket, akkor nem fog gondot okozni az elkészítése. Szükségünk lesz a láncszemekre, és az egyráhajtásos pálcákra hozzá. A szegélyét pedig szintén elkészíthetjük ezek kombinációjából, de szegély nélkül is nagyon csinos kis darab.

Nem tudom, hogy lazán vagy szorosan horgolsz..én elég lazán, ezért ennek megfelelően választok tűméretet is az aktuális fonalhoz. A mintadarabon, melyen a kendő elkészítését megmutatom Himalaya Mercan Batik fonalat használtam. Az a jó tulajdonsága, hogy egyszerre meleg és puha ugyanakkor selymes és igazi luxus érzés viselni. Antibakteriális Micro Dralon a fonal, szintetikus szál, ezért nem kell blokkolni, cserébe jól bírja a napi viselettel járó strapát és a mosógépet is. Választhatsz természetesen más típusú fonalat is. A lényeg, hogy tapintásra és színvilágra szeress bele, ne legyen túl vastag, mert merev lesz a kendő, de ne legyen túl vékony is, elvégre ez nem igazán csipkeminta, és csak szenvedni fogsz vele. A legideálisabb szerintem egy  100 gr/260 méter vastagságú fonal arra, hogy meleg is legyen, de egy nyári estén is a hátadra kanyaríthasd. De nyilván válassz olyat, amibe beleszeretsz, ezek csak ajánlások. A lényeg, hogy a megfelelő fonalhoz a megfelelő tű használata fontos, különben vagy túlságosan nyúlós, löttyedt a kendő, vagy meg olyan feszes, hogy a cserebogár is visszapattanna róla. ;-) Szóval én a Mercan fonalhoz 3.5 tűméretet használok ennél a mintánál, de szorosan horgolóknak elfér a 4, 4.5 is.

És akkor a lényeg. Sokan sokféleképpen készítik, lehet rajta bonyolítani, de én a legegyszerűbb verziót fogom megmutatni Neked.

Nagyimintás horgolt kendő
(Granny shawl)


Anyagszükséglet:

(ami itt inkább csak ajánlás...)

3 gombóc (30 dkg) Himalaya Mercan Batik fonal
1 gombóc Himalaya Mercan, ami színben illeszkedik a színátmeneteshez
4-es horgolótű




Rövidítések:

mr - magic ring
rp - rövidpálca
erp - egyráhajtásos pálca
lsz - láncszem
ksz - kúszószem




A mintához rajzoltam, készítettem szöveges leírást és fázisfotót is, mert mindenkinek másképp könnyebb megérteni.
Az anyagszükséglet természetesen csak ajánlás. Ez a kendő tipikusan olyan, amit szinte bármilyen fonalból el tudok képzelni (kivéve a lace, azaz pókháló finomságú csipkefonalakat). Én színátmenetes fonalból készítettem, nekem így izgalmasabbnak tűnik, a szegélyéhez viszont jól mutat a színátmenetek valamelyikéből készült egyszínű fonal.


A képen az első három sort láthatod, és a harmadik sor mintát ismételd a végtelenségig. Na jó..csak addig, amíg eléred a kívánt kendőméretet.

Mágikus gyűrűvel, magic ring-gel kezdünk. 



Ebbe készítünk 3 lsz -et sormagasításnak, majd két erp-t, aztán ismét egy láncszemet, majd 3 erp-t. Mindezt persze a hurokba, amit ezután a kilógó fonalvég segítségével összehúzunk. (Igen, ez egy csúszócsomó tulajdonképpen)


Megfordítjuk a munkát, és készítünk 3 lsz-et sormagasításnak, majd ugyanebbe a szembe, tehát a legszélső erp tetejébe öltünk még 2 erp-t. Az előző sorban a 3 erp-s pálcacsoportok közé egy láncszemet készítettünk, most ebbe a láncszemívbe (tehát alatta áthurkolva és nem beleszúrva) készítünk 3 erp-t, 1 lsz-t és még 3 erp-t. Végül a következő pálcacsoport utolsó pálcájának tetejébe is öltünk 3 erp-t. 


Megint fordulunk. Jöhet a 3 lsz sormagasítás, és ugyanebbe a szembe 2 erp. A következő erp csoportok közé készítünk 3 erp-t, majd a középső részbe kerül 3 erp, 1 lsz és még 3 erp.  Ezután folytatjuk a két erp csoport közé öltött 3 erp-val, végül az utolsó  szembe készítünk 3 erp zárásként. 

Ezt a mintát kell ismételned végig, amíg el nem éred azt a kendőméretet, amit készíteni szeretnél. 



A kendőt készítheted szegéllyel, vagy szegély nélkül. A szegély lehet pikós, kagylómintás (mint a képen), vagy bármilyen csipkeszegély.


A végén egy igazán egyszerű, de nagyon csinos, és jól kihasználható háromszög-kendőt fogsz kapni. Az enyém ilyen lett:








 
Végül itt a videó, hogy ne maradj segítség nélkül. ;-)




Ha elbizonytalanodtál, kérdésed van, vagy csak elakadtál menet közben, írj bátran, és segíteni fogok, hogy tuti sikerélmény legyen az első kendőhorgolásod. ;-)

2015. december 27., vasárnap

Tutyik

Csak így egyszerűen. Mert ebben lehet igazán jókat tuttyogni otthon. Találhattam volna neki rendes nevet is, de hát ez már csak ilyen.. :)

Szokott fázni otthon a tappancsod, amikor mondjuk üldögélsz a kanapén vagy a gép előtt? Szerintem nem vagyok ezzel annyira egyedül, de - bár nyáron folyamatosan mezítláb futkosok - télen a világ minden zokniját a lábamra tudnám húzgálni, és egyszerűen imádom a vastag, bohókás zoknikat, a mamuszokat, tutyikat. Mert az olyan csajos. És meleg. Főleg meleg. Vagy főleg csajos. Rád bízom. :)









Ígértem, hogy mutatom Karácsony után sorban a titkosos ajándékokat is, amit bújtatni kellett eddig, úgyhogy kezdjük mindjárt ezekkel a kis tappancsmelegítőkkel.



Arról már meséltem korábban is, hogy tervezgettem, dolgoztam rajta. Sőt .... egy elkészült zokni verziót is mutattam. A tervezés végeredménye végül egy szupervastag, boka fölé érő mamuszféleség lett. Átmenet a szobacsizma és a zokni között. Szóval tutyi. A megrendelő a húgának szánta ajándékba, aki - valószínűleg rokonlélek - imád papucs nélkül mászkálni otthon a házban, viszont a hideg kő még egy nőnek sem tett igazán jót. Annyit sikerült a tervezgetés során kiderítenünk, hogy vad színekben ne gondolkodjak, és legyen az egész diszkréten "koszmintás", hogy bírja a strapát. És persze extrán vastag. A tervezés utolsó fázisában már naponta jártam a fonalboltokat, mert sajnos a kedvenc helyemre nem jutottam el, így a környékbeli szegényes választékkal kellett beérnem. Nem beszélve arról az undok kis görcs fickóról, aki a helyi boltot vezeti. Már akkor tarajos a hátamon a szőr, ha csak meglátom.. hát még, amikor megszólal. Arról nem beszélve, hogy mindent arany áron ad. Na mindegy.. a lényeg, hogy végülis a sálfonal bizonyult tökéletes választásnak. Egészen pontosan az a fajta, ami az arm knit technikához is ideális. (Ha nem ismered, ebben a bejegyzésben olvashatsz róla)

A fonal: YarnArt Inca (25 % gyapjú / 75 % akril), igazi vastag fonal, melange színekben. 
200 gr. -os gombócokban kapható, 125 méter. Tulajdonképpen a 38-as méretű tutyikhoz kell egy egész gombóc, és még valamennyi. Ezt én úgy oldottam meg, hogy a talpakat más fonalból készítettem, szintén maxivastag gyapjú-akril keverékből, így az egy gombóc elégnek bizonyult. 

 Gabi, akinek az első fecskék készültek, már használatba is vette őket az ünnepek alatt, és úgy hallottam, még munkához is alkalmas viseletnek bizonyult. Hiába... megvan az otthoni iroda varázsa. :))


Ha szeretnéd valami igazán szuper ajándékkal meglepni a fázós tappancsodat, mindenképpen írj, és találjuk ki a Te szuper tutyidat is. ;-)



2015. december 25., péntek

Mindenki túlélte a Karácsonyt? :)

Lassan talán Nálad is lezajlik a karácsonyi turné, ahogy egy kedves barátom szokott fogalmazni a rokonjárással kapcsolatban. Nálunk mindenki elindult már haza. Könnyű dolgom van, mi vagyunk a célállomás, és az egész sereglet nálunk bandázik két napig. Most hirtelen üres lett a ház a csipetcsapat nélkül, úgyhogy ma kevéssé leszek szakmai. Nem bánod?



Hogy teltek az ünnepek? Nem rohantál, stresszeltél, ugye? Elvégre megállapodtunk, hogy idén nyugi lesz. Mi még az éjféli misére is eljutottunk tegnap, és hatalmas élmény volt. Olyan igazi katarzisos. Talán hozzájárult ehhez, hogy évek óta nem volt rá alkalom. Azt tudom, hogy ilyenkor azok is elzarándokolnak a templomba, akik egyébként kihagyják év közben, de azért meglepődtem, amikor beléptünk, és fél12kor már állóhely is alig volt. Azt is mondhatnám, hogy teltházas koncertet adott a kisJézus és aranypalástos bandája. Ilyenkor általában mindenki a szokásos - és ilyenkor talán bocsánatos - frázisokat puffogtatja, és nincs ezzel gond, amíg nem megy át túlzott giccsbe. Az állandóság nekem ez a karácsonyi történet, a csodavárás ezzel lesz teljes. Még a tömjénfüst is jól esett, és csak kis mértékben okozott tüsszögős-fulladozós, könnycsorgós nyűglődést. De ez utóbbit rá lehetett fogni a meghatottságra. ;-)

Új pap van a városban, és tudott meglepetést okozni. Főleg talán azért, mert mind meglepődünk, ha aktuális, ma is helytálló gondolatokat kapunk egy ilyen közegben, nem a kenetteljes és ájtatosságos frázisokkal birkózunk. Fő motívum a "szeresd magad, Isten is megszeret" volt... na jó, nem teljesen ebben a kontextusban, de alapvetően ez volt a magja. Hogy szeresd magad, ne hibáztasd, ostorozd, ócsárold, büntesd, sanyargasd, bántsd. Tiszteld és barátkozz önmagaddal. Mert csak akkor leszel helyeden a világban, ha egyensúly és elfogadás van a lelkedben. És nekem ez tetszik. Igen, pont ez és még sok ilyen kellene az embereknek a templomban, az utcán, az iskolában és minden fórumon. Mert csak az ember képes helytállni a világban és a családjában, aki rendben van magával. Csak az ilyen emberből sugárzik az a jólesikvelelenni harmónia, békesség, és finom-otthon-meleg. Volt már hasonlóan pozitív élményed rég elfeledett "intézményekkel", dolgokkal kapcsolatban? Én most eldöntöttem, hogy bár nem gondolom magam vallásosnak, de ebbe a templomba alkalomadtán el fogok jönni év közben is...legalábbis, amíg hasonló gondolatokkal találkozom. ;-)

Mivel lassan mindenki megkapta az ajándékokat, mutathatom is a titkosos fényképeket. Bár elkövettem egy bakit, és néhány last minute ajándék úgy került ki a mancsomból, hogy nem jutott idő/kapacitás a fotózásra. 

És persze várom a visszajelzéseket mindenkitől, akit idén CMK szerzeménnyel leptek meg az Angyalok. Akár Karácsonyra, akár év közben csak úgy. ;-) Mindig nagy öröm nekem, ha használatban is látom a mindenféléket. 


2015. december 24., csütörtök

Mennyből az angyal...

Az egyik kedvenc karácsonyi énekem. :)


Boldogságos, áldott-szép karácsonyi ünnepeket kívánok Nektek!


2015. december 21., hétfő

Az a fránya ananász minta

Nagy mumus volt ez a minta nekem mindig. Tetszett, de valahogy annyira bonyolultnak tűnt, hogy mindig csak halogattam. Aztán persze belebotlottam újra és újra. Tetszene igazából szoknyának is, meg kendőnek is, és persze stólának, sálnak... úgyhogy amikor a Gombolyag Magazin téli számában Benda Anna ebből készített sálat, akkor már nekem is ki kellett próbálni. :)

Neked is vannak ilyen mumusok, amiket mindig csak halogatsz? Szintén mestere vagy a "majdegyszercsak" jellegű tologatásnak? Én most úgy döntöttem, hogy leszámolok ezzel, mert ez a kísérletem is egészen jól sikerült. ;-)


Nekem bejön ez a minta...Neked? A fonal viszont igazán izgalmas. Írtam már róla korábban, amikor a Lizi sapit készítettem. Ott használtam a prototípusnál ezt a 100 % kukorica fonalat, de ott nem ilyen málnás árnyalatban, hanem nagyon finom kis rózsaszínben. Annyira puha az egész, hogy nagyon kell vigyázni a rángatással, mert maga a fonal éppen ettől irtó szakadékony. Sajnos már nem gyártják, kifutó gombócokra sikerült lecsapnom az egyik fonalcserebere oldalon. Mert hát persze olyan is van ám...én pont én ne lennék aktív lehalászója a rejtett készleteknek?! ;-)

Mivel persze nem tartottam be Anna fonalajánlását, mert miért is tartanám, így ezt a szépséget most le kellett bontanom, és a fonal valami más mintával, mondjuk írisszel fog újjálényegülni nyakmelegítő formájában, és az ananászos sálhoz keresek egy vékonyabb fonalat. :) Nincs is ezzel semmi gond, mert így legalább egészen jól elszórakoztatom magam a temérdek (nem létező) üres órámban. 

Persze az ananász mintának is ezer verziója kering a neten, és a terítőt, ruhát, kiegészítőket is készíthetsz belőle. Nekem Benda Anna verzióján kívül a következők a kedvenceim:





Szóval nagyon gondolkodom rajta, hogy szoknyát fogok tervezni ezzel a mintával, és pont ilyen cafrangosra hagyom majd az alját, mert kifejezetten tetszik ez a megoldás. Nagyon izgatott vagyok, de idén már biztosan nem kezdek bele, átkerül a megvalósítás jövő évre. 

Tényleg..Te írod már a jövő évi megvalósítandók listáját? Vagy fogadalmakat? Készítesz számvetést - akár csak fejben is - vagy ez inkább csak az én dilim? Egyszerűen látnom kell, mit végeztem, és mit tervezek még, sokkal jobban kirajzolódik az irány és a fölösleges vagy épp nem várt, de izgalmas kitérők. A karácsonyi bejglikóma erre is tökéletesen alkalmas. Szóval ha van kedved, akkor próbáld ki idén. ;-)




2015. december 20., vasárnap

Advent 4. vasárnapja

Eléggé el nem ítélhető módon egész hétre bejegyzés nélkül hagytalak a blogon, de azért mára előkerültem a feladatözönből. Megszokhattad már, hogy kiszámíthatatlanok az adventi hétvégés hangulataim, és ma sincs ez másképp. :)


Már csak négyet kell aludni, és megérkezünk a karácsonyvárásunk végére, lehet fát díszíteni, rotyoghat a halászlé, töltött káposzta, vagy kinél mi. Egyre több ismerőstől, ismeretlentől és baráttól hallom, hogy nem szereti a Karácsonyt, alig várja, hogy túl legyen rajta a világ, és minden visszatérjen a normál kerékvágásba, mert  a Karácsony giccs, értelmetlen és fölösleges hangulatkeltés, tömeghisztéria. 

Elgondolkodtam rajta, hogy igazuk van -e... Te várod a Karácsonyt? Nem várod? Elviseled vagy szereted? Melyik táborba tartozol? Biztosan van mindennek oka.. aki nem várja, ott általában van valami trauma, rossz emlék a háttérben. Vagy éppen elég annyi is, hogy nincs mellette társ, vagy nem kapta meg azt, amire annyira vágyott. Olyankor mindig van egy keserű íz, ami a legjobb mézeskalács illatot is tönkre tudja tenni. Úgy érezheted, hogy akkor nincs kiért várni, nincs kivel megosztani. Szerintem ennek nem kell így lenni. Ahogy minden vasárnap kérem, hogy a magad kedvéért is gyújtsd meg a gyertyát, úgy a magad kedvéért is éld át a Karácsony csodavárását. Mert legyél vallásos, nem vallásos, hívő, nem hívő, a csodavárás biztosan megérint, ha nyitsz neki egy kis kaput a szíveden, lelkeden. Ha átengeded a feléd áradó szeretethullámokat, és Te is adsz ebből a szeretetből másoknak. Mert ha épp úgy érzed, nincs kivel megosztani, akkor éppen elég van belőle ahhoz, hogy jusson az egész világnak. 

Néhány fiatal csaj Mikulás előtt gondolt egy merészet, és csinált a baráti körben egy gyors akciót, hogy mindenki adja oda a Mikulás-csomagja felét, vagy amit abba szánt, hogy két szabolcsi gyermekotthon lakóit megörvendeztethessék valami aprósággal. Olyanoknak vinnének csomagot, akik mástól nem számíthatnak rá. Őket is meglepte az eredmény, mert néhány nap alatt közel 500 csomagot sikerült összegyűjteni, így nem csak a gyermekotthonoknak, de két kórház gyermekosztályán lévő gyermekeinek is szereztek egy csodaszép napot. 

Miért mesélem ezt el? Mert tudnod kell, hogy rengeteg ember, állat van a Te környezetedben is, aki magányos, akivel nem ünnepel senki, aki nem tudja átélni a Karácsonyi Csodát. Miért ne lehetnél idén Te magad a CSODA? Legyél bátor és kezdeményező, ne gubózz be, ne bújj el, ne fintorogj. Kapd össze magad és hajrá! Már holnap keresd meg a közeledben lévő kórházat, és ajánld fel, hogy szívesen elmennél karácsony este vagy bármelyik karácsonyi napon és olvasnál mesét, társasoznál, játszanál, énekelnél a gyerekekkel. Ha magadnak nem, de Nekik süthetsz mézeskalácsot. ;-)
Keress meg egy menhelyet, nem kell a legmenőbbet, mert őket egyébként is sokan támogatják. Karácsonyra mindig gond az önkéntesek megszervezése. Legyél Te az, aki vigyázol a cicákra, kutyikra. (Nekik is lehet ám karácsonyi kutyakekszet sütni. ;-) ) Keresd meg az utcádban, háztömbödben lakó idős, magányos embereket, köss egy sálat egy fedél nélkülinek, akit gyakran látsz jártadban, keltedben. Használd a közösség erejét, és szervezz a facebook-on egy kötetlen karácsonyi vacsit, dumálást valahová, kérd meg a barátaidat, hogy osszák meg az eseményt, és biztosan lesznek olyanok, akik szívesen töltenék el ilyen rendhagyó módon ezt az estét. 

A lényeg, hogy tudd, a világ olyan, amilyennek megéljük. Nem tűnik egyszerűnek, de tényleg csak rajtunk múlik. Nem kell nagy dolgokat véghezvinni. Pontosan elég, ha Te, és Ő, meg a harmadik, és még én is csak egy kis apróságot teszünk a saját környezetünkben, változtatunk meg az életünkben, gondolatainkban ahhoz, hogy szebb legyen a világ. 

Megteszed ezt a kedvemért? Én idén ezt kérem Karácsonyra. 



"Minden Advent kegyelem: vétkem jóvátehetem.
Minden Advent irgalom: Isten úr a viharon.
Minden Advent érkezés: átölel egy drága kéz.
Minden Advent alkalom: győzhetsz saját magadon!
Minden Advent ítélet: így kellene, s így élek!
Minden Advent remegés: Isten felé epedés!
Minden Advent ima is:Uram, fogadj be ma is!
Minden Advent szeretet: Betlehembe vezetett.
Köszönd meg hát a csodát: A Világ Karácsonyát!"

2015. december 14., hétfő

Blogajánló - ezúttal a lelkünknek

Eszter blogja, az Együtt és egymás mellett az őszi "Ismerjük meg egymást" játékunknál jött szembe velem, és azóta rendszeres olvasója lettem, mert kifejezetten olyan dolgokról ír kisgyermekes pszichoanyuként, ami a mindennapokban Veled is rendszeresen szembejöhet. Az Eszterrel készült beszélgetésemet olvashatjátok ma. :)




Ki vagy Te, aki a blogot írod? Mi a Te történeted?
Néha úgy érzem, teljesen kivagyok. :) De komolyra fordítva a szót: klinikai pszichológus vagyok, aki felnőttekkel foglalkozik. Egészen fiatal korom óta voltam mindenki "lelki szemetesládája". Gondoltam arra is, hogy orvos legyek, de elriasztott a tű és a szike. Így jutottam el oda, hogy talán pszichológiát kellene tanulnom. Amit az egyetem első évében erősen megkérdőjeleztem, mert akkor még nem értettem, miért kell nekünk élettant és anatómiát tanulni, békaboncolást nézni. De később rájöttem, hogy ezek nélkül mennyivel nehezebben tudnék dolgozni. Azóta felnőtt szakpszichológus lettem, és ugyan még vár rám néhány tanulnivaló, de addig is igyekszem segíteni az embereknek.

A blogod címe: Együtt és egymás mellett...kik élnek együtt? És kik csak egymás mellett?
Röviden: mindenki. Minden kapcsolatunkban vagyunk együtt és egymás mellett is, enélkül nem is lehet. Hiszen mindenkinek szüksége van a másikra, ugyanakkor igényli az egyedül töltött időt, az önállóan szerzett élményeket is.

Mit ad a blogod nekünk, amitől jobb vagy könnyebb lesz az életünk?
Szeretném hinni, hogy megértést. A célom az, hogy az emberek hajlandóak és képesek legyenek megérteni a másik érzéseit, viselkedését. Hogy képesek legyen újból együtt élni és kapcsolatokat kialakítani.

A kedvenc témád? Sokfélét mesélsz..van, ami hasznos, van, ami érdekes és akad, ami személyes...
Nem igazán tudok választani. Azt gondolom, hogy mindenből lehet tanulni. Vannak bejegyzések, amiket kimondottan azzal a szándékkal írtam meg, hogy segítsek másoknak, vannak, amikkel példát szeretnék bemutatni (bizony, a pszichológus is csak ember :) ). Talán azokat a témákat szeretem a legjobban, amik engem is megdolgoztatnak: akár érzelmileg, akár hogy úgy tudjam átadni őket, hogy ne legyen túl szakmai, de mégis segítsen. 

Mi fér bele az ember életébe amellett, hogy Édesanya?
Hát ez nehéz kérdés. Hiszen nem elég édesanyának lenni, mellette háziasszony, feleség is vagyok egyben. Egyelőre. Lassan vagy kistestvér vagy munkahely is be fog lépni.  Természetesen leginkább magamtól veszek el időt, hol az alvásból, hol a házimunkától. De hiszem, hogy ha valamit nagyon meg akarunk csinálni, el akarunk érni, akkor arra valahogyan varázsolunk időt. :) Arra kell vigyázni, hogy ne aprózódjunk el a szerepek, feladatok között, hogy meg tudjunk maradni önmagunknak.
Mennyire "kell" megmerülni egyes szerepekben: anya, feleség, gyerek? Tényleg kell az "énidő" nekünk csajoknak? 
Ahhoz, hogy meg tudjuk tapasztalni egy egy-egy szerephez kapcsolódó érzéseinket, minél inkább meg  és át kell élnünk az adott szerepet. Minden pozitív és negatív érzést meg kell tapasztalni ahhoz, hogy kezelni tudjuk őket. Ezt most a dackorszak kellős közepén lévő kislányommal nap mint nap tapasztalom. :)
Az énidőről azt gondolom, hogy nagyon fontos. Magamon is érzem, hogy akkor tudok a lányommal türelmesebb lenni, jobban odafigyelni, ha van módom és lehetőségem saját magam feltöltésére. Ez sok minden lehet: torna, séta, egy jó film megnézése, vagy éppen (én most épp ezt gyakorlom) egy kis színezés. Lehet, hogy csak egy-két levélre jut időm, de sokat javít a kedélyállapotomon, hogy tudok egy kicsit olyan dologgal foglalkozni, ami nem feltétlenül kötődik a neveléshez. Még akkor is, ha együtt "rajzolunk" a Kistündérrel. 

A kreativitás szerinted hogy járul hozzá az egészséges egyensúlyhoz az életünkben?
Szerintem a kreativitás az élet minden területén jelen van a konyhától a rajzolásig. Előbbire anyukám példája a legjobb: "olyan étel nincs, hogy nem létezik, csak előtted még senki nem csinálta meg." :) 
Sokan gondolják azt, hogy ők nem kreatívak. Én azt hiszem, csak eddig nem vették észre. hogy az élet melyik területén azok. Ha erre rálelnek, sokkal kiegyensúlyozottabbakká válhatnak. Mert ki ne örülne annak, hogy valamit egyedi módon tud megoldani? Legyen szó iratok csoportosításáról, gyerekek lefoglalásáról, horgolásról vagy főzésről. És azt hiszem, ez a kulcs: egyedi megoldási mód. Mert mindenki a saját szemüvegén át látja a világot.

2015. december 13., vasárnap

Halszálkaminta ezúttal videón is

Végre elkészült a halszálkamintás videó, úgyhogy lássatok neki a gyakorlásnak. :)



Ha nem egyértelmű, bizonytalan vagy, akkor kérdezz bátran, és ígérem, hogy Neked is sikerülni fog. Ne felejtsd el, csak az a nehéz, hogy rászánd magad, onnantól megy ez, mint a karikacsapás.. (a mondás másik verzióját a rózsasziromlelkűek kedvéért kihagyom. ;-) )


Jó munkát!

Advent harmadik vasárnapja

Ez a szimbolika szerint az Öröm vasárnapja, ilyenkor még a gyertya színe is más a hagyományos adventi koszorúkon (rózsaszín). Én pedig gondolatok nélkül maradtam. 



11 nap van hátra Karácsonyig. Hozzád beköszöntött már a hangulat? Vagy még mindig rohansz, tervezel, ajándékokon agyalsz? Gőzerővel dolgozol az év végi hajrában? 

Szerintem kezdj neki a feladatoknak már most, ne maradjon minden a végére. Szánj egy meditatív 1-2 órát arra, hogy végiggondolod egy kávé/tea mellett, hogy a szeretteid közül ki minek örülne. Mert igazából Te ismered Őket a legjobban, ezért biztosan van olyan apróság, amiről Ő jut eszedbe. Ha a pároddal vagy a gyerkőcökkel csináljátok, szerintem még sokkal izgalmasabb. Ez tulajdonképpen egy asszociációs játék. Feldobsz egy nevet, és leírod mellé egy lapra azt az 5-10 szót, ami eszedbe jut, ebből pedig már könnyebb lesz kigondolni egy tökéletes ajándékot, ami nem a pénzről szól, nem a fogyasztói társadalom kényszeréről. Épp ma olvastam egy blogon, hogy az ajándékozás mennyire kényszerű, és a végén mindenki zoknit, nyakkendőt, kozmetikumot, vagy piát kap. Ma is láttam a piacon a sok szédült ajándékvadászt, ahogy elborult arccal, egymással veszekedve próbálták begyűjteni a "kötelező ajándékokat". Nem kell ennek így lennie. Te idén szállj ki ebből a mókuskerékből. 

Miért jó a játék, amit kitaláltam? Mert ki fog derülni belőle, hogy a tesód barátnője, akinek a neve mellé a cicamica, csinos, bulik, Cosmo, tűsarkú szavak kerülnek, valószínűleg nem fog örülni a süteményes receptalbumnak. Aminek esetleg a  cukrászatmániás húgod mondjuk igen. És persze mókának sem utolsó, főleg, ha többen csináljátok, mert érdekes lehet látni, hogy kinek mi minden jut eszébe ugyanarról az emberről. 

Nagyon jók, és én nagyon támogatom a DIY, tehát a saját kezűleg fabrikált ajándékokat. Viszont ezeket mindenképpen készítsd el még most a napokban, mert ha mégsem terv szerint haladsz, kínos helyzetbe kerülhetsz 23-án este, amikor rájössz, hogy nagy hiba volt odaégetni egy tripla adag karamellás mandulát, mert így azonnal 3 barátod ajándékát lőtted ki, és onnan már nagyjából esélytelen pánikroham nélkül megúszni. ;-)

Itt az oldalon is találtok rengeteg ajándéktippet és még több tippet, meg persze ehető ajándékokat is, szemezgess bátran. Itt van például a cukros-fahéjas mogyoró receptje indításnak. ;-)





 

2015. december 12., szombat

Zoknik, tutyik...

Ilyen közel Karácsonyhoz már nem szívesen vállalok senkinek semmit, mert elég rizikós, hogy ideér -e  a fonal, megbetegszik -e valaki a családban, vagy más formában beüt -e a ménkű. De hát azért persze vannak kivételek. Most egy kedves ismerős kedvéért éppen. A feladat, hogy készüljenek jó meleg zoknik, mert csak. A tervezgetés volt a leghosszabb feladat, mire végre megszületett az a verzió, amivel mindketten teljesen elégedettek lettünk. Bár hosszadalmas ez a kiválasztási időszak, de szerintem elengedhetetlenül fontos, mert csak így lehetünk biztosan abban, hogy a végeredmény éppen olyan lesz, amilyennek megálmodtuk. Mást pedig nem szeretek kiadni a kezeim közül. 

Ilyenkor mindig megbeszéljük a  formát, fazont. Aztán jöhetnek a színek, a vastagság, a fonalösszetétel. Mert szerintem mindenki úgy van vele, hogy lehet valami nagyon szép, ha az anyaga nem tetszik. Biztosan Te is jártál már úgy, hogy ezért tettél vissza a boltban egy csini ruhát vagy kiegészítőt. ;-)

Szeretem megismerni azt is, aki ajándékba kapja a CMK-s eztmegazt. Minél több kiderül Róla, a szokásairól, az életkörülményeiről, stílusáról, annál biztosabb, hogy kedvére való lesz a végeredmény is. 

A tervezgetés fázisa most is izgalmas volt. Két verzió is elkészült, mire a harmadikat már mindketten elfogadtuk. Azért az első kettő sem elvetendő ám, menet közben gazdára találtak azok is. ;-)

Ez egy gyapjú-akril keverék fonal, ami egyszerre meleg, de mégis könnyebben kezelhető. Elképesztően vastag maga a fonal, most épp a Yarnart Inca fonala tűnt megfelelőnek és elérhetőnek, mert  a kedvenc fonalboltomba már nem jutottam el se személyesen, se elektronikusan a szűk határidők miatt. A végeredmény inkább egy rövid szárú horgolt csizma. Afféle szobatutyi, amiben nem fázik a lábad, ha a hideg kövön szaladgálsz vagy a konyhában püfölöd a laptopot fél éjszaka, amíg alszanak a porontyok. A képen még félkész állapotban van. :)




Ez pedig egy gyapjú keverék zokni felül ágacska mintás csipkével, alul sima rövidpálcás sorokkal. A fonal Schachenmayr Sympatic, csodás melanzs színben, igazi mézes-tejeskávás tejhabos a cirmossága. :) Régóta várakozik már, hogy valami szülessen belőle, és most megtalálta a formáját. 

 Ez a zokni most a hideg alpesi hegyekbe vándorol majd. Vastagságra olyan makaróniszál vastagságú, és éppen ezért egyszerre meleg és rugalmas.



 Kísérletezni jó dolog... szerinted is?

2015. december 11., péntek

Herringbone stitch - avagy hogyan kössünk halszálkamintát

Ha már ismered a sima és a fordított szemeket, akkor nem jelenthet komoly kihívást egy halszálka mintás ruhadarab vagy kiegészítő megalkotása. (Ha nem ismered, akkor a youtube-on és a rengeteg tematikus blogon találsz erre jó kis oktató videókat) Ebben szeretnék ma segíteni Neked, mert vészesen közeleg a Karácsony...bizony jól látod, hétvégén már ezüst vasárnap van, szóval két heted van kitalálni még valami okosságot a fa alá. 



A régi olvasók már tudják, hogy az ünnep közeledtével szeretek DIY, azaz saját kezűleg elkészíthető ajándéktippeket posztolni. Te is úgy gondolod, hogy sokkal nagyobb értéke van valaminek, amit Te magad készítettél miközben végig a másikra gondoltál (mondjuk többnyire nagy nagy szeretettel, és csak mértékkel anyázva, amikor leszaladt a szem/megégetted az ujjad a csokikrémmel...stb.)?

No akkor most próbáljunk összehozni egy halszálka mintás sálat. Vagy vállkendőt (wrapot). Kezdetnek. A haladók használhatják a mintát mellényhez, pulcsihoz, szoknyához..vagy amihez tetszik. Készíts vele táskát, laptoptakarót, telefontokot. A végeredmény látványos. Úgy tűnik majd, hogy egy kötőistenasszony vagy. Vérprofi, Nagymami Érdemérmes... és így tovább. Közben meg igazából nem egy bonyolult, tévénézős (vagy a szerencsétlenebbeknek kórházban várakozós) projekt.



Kezdetnek megtanuljuk a mintát. Mutatok képeket, és készítek róla videót. Gyakorolhatod is. Ha már megy, akkor megbeszéljük, melyik tervezett darabhoz milyen fonalat és milyen tűt érdemes választanod, és milyen szemszámmal érdemes kezdeni. Rendben? Ígérem, segíteni fogok, hogy hiperszuper karácsonyi ajándékot tehess a fa alá, és Te legyél bontogatáskor a sztár. ;-)

Na akkor. 

Kell neked egy vastagabb fonal, és a fonal leírása szerintinél legalább három számmal nagyobb méretű tű. Tehát ha a feliratnál a kis kötőtűjelnél mondjuk az szerepel, hogy 3-4,5, akkor ennek nyugodtan nekivághatsz 6-7,5 mm-es tűvel. Hogy melyikkel, az attól függ, hogy alapvetően lazán vagy szorosan kötsz -e. Ha szorosan, akkor értelemszerűen a nagyobb méretet válaszd.

 A módszer:

Páros szemszámmal fogunk dolgozni és a fonalat mindig lazán tartjuk. Szedj fel mondjuk 12 szemet, de ne húzd nagyon szorosra. Először a fonalat a munka előtt vezetjük, tehát a pocakoddal szemben. A másik oldalnál pedig a munka mögött, tehát a fonal a monitort sasolja.
Az első sorban tehát fordítottan kötünk mindig két szemet áthurkolva, de mindig csak egy szemet leengedve.
Az utolsó szemet fordítottan kötjük le.

Megfordítjuk a munkát, és a szálat akkor tehát a tőlünk távolabbi oldalon, a munka mögött vezetjük, és a szemek hátsó szálába öltünk sima öltéssel, megint csak két szemen áthurkolva, de csak egy szemet leemelve. A végén az utolsó szemet hátsó szálba öltött sima szemként kötjük le.

És ENNYI A TUDOMÁNY.

Annyira bonyolultnak tűnik, de igazi tévézős projekt.

Mutatom videón is...




2015. december 10., csütörtök

Hangolódjunk zenével... :)

Milyen szerepet tölt be az életedben a zene, az éneklés, a muzsika? 

Egy kedves barátom szerint Neki a zene maga az élet, a szívdobbanás, az erő, a megnyugvás és a vigasz. Tetszik ez a gondolat. Én is hasonlóan érzek. Nálunk a családban mindig nagy hagyománya volt a zenének, a közös éneklésnek, és bárminek, ami ezzel kapcsolatos. Így nem véletlen, hogy nálam a karácsonyi hangulat egyik fő aktivátora is a zene. :)

Néhány éve találtam rá az acapellára, mint műfajra. Ismertem előtte is, de nem igazán tudtam hová tenni.. Banális módon a Pitch Perfect (Tökéletes hang) című film kellett a rajongáshoz. Ezért ma a karácsonyi kedvenceim közül egy szuper aca-csapat, a Pentatonix Carol of Bells feldolgozását hoztam el Neked. Hangolódj a Karácsonyra... már csak két hét. MÁR CSAK KÉT HÉÉÉT??? :))


2015. december 8., kedd

Újabb ajándéktipp ;-)



Tökéletesen jó program gyerkőcökkel, de igazából Te is elkészítheted magadnak vagy ajándékba. Csak egy jópofa keretet kell választanod hozzá. ;-)

Alapanyagok:

- fekete matt karton
- színes pasztellkréta és fixáló spray (vagy hajlakk)
vagy olajpasztell kréta 
vaaagy a gyerkőcöknek gyártott olajos zsírkréta, ami remekül kenődik és az ujjaddal el tudod maszatolni (Müller, Tesco...mindkét helyen kapható)

 
Vágj ki kartonból egy tojás formát, és kezdődhet is a móka. A lap alján vagy tetején egymás mellé szépen illesszétek oda, és válogassatok a színekben. Bármi jöhet, ami csak tetszik. Rajzoljátok körbe a tojásforma kartont, és az ujjatokkal sugár alakban szépen maszatoljátok el. Mintha egy karácsonyi izzósor fényei lennének. Ha kész az egész sor, akkor már csak egy fehér ceruza kell, amivel megrajzolod a "zsinórját" és a foglalatokat. Minimális kézügyesség, látványos eredmény. :)



Mulass jól! ;)


2015. december 6., vasárnap

Advent második vasárnapja

Mikulásos-Télapós bejegyzést kellene most írnom, gondosan megkomponált képekkel, de valamiért ma ez nekem nem ment. Nem ment egész héten. Pedig tegnap este csizmát fényesítettem, gondosan ki is készítettük az ablakpárkányra, és hát persze hatalmas volt reggel a boldogság, amikor megtöltötte a Mikulás mindenféle jóval. 

Ma van Advent második vasárnapja, a béke vasárnapja. Ahogy körbenézek a világban vagy akárcsak a szűk környezetemben, ebből most épp hiány van, úgyhogy kell ez a gyertya. Meg egyébként is kell. Ne merüljünk el most ebben, inkább csak azt kívánom, hogy járja át a szívedet a béke és a nyugalom, ahogy egy finom kakaóval, forró csokival, teával vagy egy pohár borral a kezedben üldögélsz a gyertyák mellett egy kicsit. Te gyújtottál ma gyertyát? A családdal? Vagy egyedül? Mert magadnak is érdemes ám.



 Kerestem egy verset....mára ezt találtam.

Ágh Tihamér:  Adventkor
Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul...
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodródozó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás...

2015. december 4., péntek

Ajándék a nagyszülőknek - mosolygaranciával ;-)

Mindig tudod, mivel érdemes meglepni a szüleidet, nagyszüleidet, anyóst, apóst? Akkor kérlek taníts, mert nálunk állandó őrlődés. Már minden ötletet elpuffogtattunk az elmúlt években, babás témakörben is, de most kivételes már december elején megvan a megoldás. 

Mutatom Neked is, mert engem meggyőzött. Költséghatékony, jópofa, és tényleg örök emlék. Mert lássuk be, a szüleinknek többnyire már megvan mindene, nem nagyon vágynak másra, mint a családjukkal lenni, főleg akkor, amikor már az unokák is a karácsonyfa körül randalíroznak. 

Na figyelj:


 Eleje-hátulja. Keress egy kerek, szögletes vagy bármilyen Neked tetsző formát. Keverj gipszet (nagyjából tejföl sűrűségűre), öntsd a formába és vagy készíts bele lyukakat hurkapálcával, ha még fúrható, de nagyjából megkötött már, agy nyomj bele a még folyós gipszbe egy összekötözött spárgát, szalagot, vagy ami tetszik. Innentől csak várd meg, míg teljesen kiszárad. Ha igazán tuti akarsz lenni, akkor a száradó, de még rezgős gipszbe belelépteted a manócskát. Ekkor arra érdemes figyelni, hogy ne ő tappancsoljon bele, hanem Te irányítsd. Nekem tavaly áttaposta a gipszet.. az meg nem annyira esztétikus látvány. :D

Ha kiszáradt és nem tapostatok, akkor jöhet a babatappancs befestése és rányomása a táblára. Írj rá feliratot, dátumot, a hátuljára kis emlékmorzsákat.

És a következő:



Hasonló, mint az előző, de ez vászonra készült. Már szinte minden hobbiboltban kaphatsz feszített vásznat és akrilfestéket. De ugyanígy megfelel egy fehérre vagy Neked tetsző színre lekent farostlemez is. 


Nálunk a fotós bögre, fényképalbum, naptár, láblenyomatos póló már megvolt. Idén szerintem ez következik. Hétvégén neki is ugrunk. Mutassam a végeredményt? ;-)

2015. december 3., csütörtök

Itt az ideje beszerezni a karácsonyi képeslapokat

Mindig kihívás, hogy időben feladd a karácsonyi képeslapokat, ezért egy ideje már nem is próbálkozol vele? Elvégre ott a Facebook... vagy majd dobsz egy sms-t a halászlé után. 

Idén kezd el időben...sőt. Készítsd el saját kezűleg a lapokat! Ne engedd kiszorulni ezt a szép hagyományt az életedből, és a Neked kedves emberek életéből. Te is utálsz csak számlákat és szórólapokat találni a postaládádban. Kezdd el Te a hagyományteremtést. Elvégre valakinek el kell kezdeni. Csalj mosolyt az arcokra! ;-)

Mutatok néhány egyszerű, otthon is elkészíthető képeslapot mintának, de engedd szabadjára a fantáziád és hajrá. ;-)

Kétféle karton, ragasztó, lyukasztó (vagy olló) és színes zsinór... ennyi: 



Fehér karton félbe hajtva, grafit ceruza és egy csillag matrica. És mekkorát szól mégis. :)


Lyukaszd ki és elő a varrótűvel. Nagyon látványos.




Egy bátor ecsetvonás és némi színes pötty.. zseniális. :)



Gondoltál már arra, hogy így is használhatod az ujjlenyomatodat?




Merész ötlet, de egyszerűen megvalósítható. A lényeg, hogy erős ragasztót válassz hozzá.



 Gombok és kockás masni.. Te is imádod? :)





Nem egy nagy ördöngösség, vágj bele bátran. Ez a hétvége éppen megfelelő erre a mókára. ;-)



2015. december 2., szerda

Meggyfamanó álomfogó - álomcsapda egy leendő természetjárónak

Valamikor a nyáron hoztam utoljára álomcsapdát, pedig igazán nagyon szeretem készíteni. Mostanában valahogy elmaradt. Részben azért, mert nem bombáztok újabb megrendelésekkel, személyes motiváció nélkül pedig nem szeretek álomcsapdákat készíteni, másrészt pedig azért, mert mostanában - ahogy az lenni szokott - lefoglal a bölcsis beszokós időszak minden kínja és szépsége. És kínja. Vagy azt már írtam? 

Azt tudtad, hogy Stephen King regényéből készült egy Álomcsapda című filmadaptáció is? Ez persze thriller, szóval nem igazán az a műfaj, amit az én személyre szabott álomfogóim képviselnek, de érdekesnek mindenképpen érdekes. :) A Te fantáziádat is szokta piszkálni, hogy honnan jönnek az álmok? Miért azt álmodjuk, amit? Persze talán vannak egyértelmű álmaink, amikor az elme megpróbálja feldolgozni a nappal eseményeit, az elfojtott traumákat, a rossz vagy éppen jó élményeket, izgalmakat. Aztán vannak azok az álmok, melyek a félelmekből táplálkoznak. Vagy amiből az ember úgy ébred, hogy tudja, hogy vele történt, de kizárt, hogy "ebben az életben". A jóslóálmok. A vágyálmok. A "túlsokatettemvacsira" álmok. És még annyiféle. 

Azért készítek álomcsapdákat, mert hiszek abban, hogy egy kis anyai mágiával (abból akad itthon bőven), meg lehet szűrni azokat a nemszeretem álmokat, amitől kellemetlenné vagy éppen félelmetessé válhat az éjszaka. Különösen fontos szempont ez akkor, amikor az embernek kicsi gyerkőce van. Nem véletlen, hogy bár régóta vágytam rá, de az első álomcsapdát a saját kisfiamnak készítettem el, aki nagyon sokat ébredt éjszakánként megmagyarázhatatlan sírással. Az én tapasztalatom az, hogy a rémálmaink teljesen megszűntek, az éjszakák sokkal nyugisabbak. Voltak. Amíg el nem kezdődött a bölcsimizéria. De ez másik történet.

Az álomfogó vagy álomcsapda eredetileg az ojibwa indiánoktól származik, és ezt vették át később a cseroki és a kajova törzs tagjai is. Innen terjedt el az 1960-70-es évek idején a pánindián mozgalom során, és lassacskán az amerikai őslakos indiánok többsége átvette ezt a szokást. Erről bővebben írtam egy korábbi bejegyzésben is, amit itt tudsz elolvasni. 

„A jó álmok átjutnak a nyíláson, a rossz álmok viszont csapdába esnek a hálóban, s elvesznek a hajnal fényében.”
( Terri J. Andrews: Legend of the Dream Catcher)

Most egy olyan álomcsapdát hoztam, ami egy olyan hamarosan érkező kisfiúnak készült, aki már a mamája pocakjában bejárta a legszebb kirándulóhelyeket és túraútvonalakat. Magába szívta a természet szeretetét, az erdő illatát, a fák suhogását. 



Különleges álomfogót készítettem neki. Az alapja meggyfa ágakból készült. 



Natúr pamutfonalból horgoltam rá a hálót. A tollak igaziak természetesen. És kiegészíti még két ősfenyő kéreg darab, amelyeket a Mátrából hoztam haza átitatva csupa pozitív, áldott jó energiával. Imádom a Mátrát, a hegy erejét, szépségét, és az áradó nyugalmat. Szóval úgy gondoltam, egy pici babának ezek a sajátosságok kifejezetten jót fognak tenni. 



Szimbóluma a bagoly, a bölcs öreg, a mindentudó, az éjszakai vadász, egyes kultúrák szerint egyenesen Ő hozza a születendő gyermek lelkét a túlvilágról. Szerencsemadár, a Hold, az éjszaka, és a csendes bölcsesség szimbóluma.